Száz éve mesterségesen létrehozott ellenséges államalakulatok vettek körbe minket, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió. Száz éve a magyaroknak végig kellett nézniük, hogy az ellenség (a megszálló román csapatok) Budapest utcáin ugratja lovát, a magyaroknak pedig várniuk kellett, amíg az ellenséges államalakulatok elgyengülnek és beadják a kulcsot – kezdte 22. évértékelő beszédét Budapesten a Várkert bazárban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kiemelte: miközben Csehszlovákia, a Szovjetuniós és Jugoszlávia már nincs, Magyarország még megvan és él, és az ellenséges érzületek helyett az újra nemzeti alapra állított szomszédos államokkal megtaláljuk a közös hangot, és új szövetségi rendszert építhetünk ki – mondta. A százéves mellett egy tízéves évforduló is van – a szocialista kormányzás bukásának évfordulója – folytatta a miniszterelnök. Akkor is, vagyis 2010-ben szintén kétségbeejtő helyzetben volt az ország, de a kétharmados Fidesz-győzelem reményt adott. A liberális valójában diplomás kommunista – engedett el egy poént a miniszterelnök, majd azt mondta, háromszor élte át, ahogy Soros György fel akarta számolni Magyarországot – először akkor, amikor a 90-es évek elején fel akarta vásárolni a magyar államadósságot, majd amikor meg akarta szerezni az OTP-t – majd megköszönte Horn Gyulának, hogy ezt nem hagyta. A harmadik természetesen a 2015- ös migránsválság volt, amit „természetesen” Soros szervezett, a terve ellen pedig még ma is védekezni kell.

A kormányfő úgy fogalmazott, „az elmúlt száz évünkben az elmúlt tíz év volt a legsikeresebb időszakunk”, de már el is felejtettük, milyen ennek örülni. A vagyoni alapú társadalmi különbségek a legalacsonyabbak egész Európában, ez pedig Orbán szerint az adócsökkentéseknek köszönhető. Az aranykor azért még nem jött el, sőt, az előttünk álló évek kifejezetten veszélyesek és ez már 2020-ra is igaz – figyelmeztetett Orbán. Fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és az európai gazdaság fölött is baljós árnyak gyülekeznek, riadót kell fújni. A kormány klímavédelmi programot fogadott el, 2030-ig a magyar energia-előállítás 90 százalékban karbonsemleges lesz; elkezdik felszámolni az illegális szeméttelepeket; betiltják a műanyag palackokat, vagy visszaválthatóvá teszik azokat a fémdobozokkal együtt; a Dunát és a Tiszát megtisztítják a műanyag palackoktól; előírják az itt működő multiknak, hogy környezetbarát technológiát használjanak és 32 milliárd forinttal támogatják majd a kisvállalkozások hasonló törekvéseit; minden újszülött után tíz fát ültetnek; tíz év alatt meghatszorozzák a napelemek kapacitását; támogatják az olcsó elektromos autók használatát. A magyar ugyanakkor „továbbra is veszélyeztetett fajta, a népességcsökkenés nem állt meg” – ismerte el Orbán. Emiatt be kell vezetni a 3 gyerekes anyák adómentességét és be kell vezetni, hogy a szülés után a korábbi fizetésük teljes összegét megkapják. A következő tíz évben folyamatosan a családosok helyzetének javításán kell dolgozni.

A Denník E információi szerint, ha a KBC megszerezné az OTP szlovákiai fiókhálózatát, beolvasztaná azt a ČSOB-ba. Az OTP több mint 200 ezer ügyfelének a szerződései azonban érvényben maradnának, csak átkerülnének az említett bankcsoporthoz.

A portál információit az érintett bankok egyelőre nem erősítették meg, ráadásul, ha valóban a KBC is lesz a befutó, ezt még jóvá kell hagynia a felügyelő szerveknek, a jegybankoknak és a versenyhivatalnak is.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója január elején jelentette be, hogy az OTP eladja szlovákiai leányvállalatát, és „tavasz előtt” távozik az országból, mivel az elmúlt években nem sikerült három százalék fölé emelniük a piaci részesedésüket. A szlovákiai elemzők szerint a lehetséges vevők között szerepelt a ČSOB, a Tatra banka és a Penta pénzügyi csoport is.

Az OTP Banka Slovensko Rt. 2002 óta van jelen a szlovák piacon, és jelenleg 62 bankfiókot felölelő fiókhálózattal rendelkezik, a piaci részesedése 1,8%, ezzel a kilencedik bank a piacon. A 2018-as adatok szerint csaknem 18 ezer céges és 193 ezer lakossági ügyfele volt.

Legutóbb az OTP a szlovák bankot közvetlenül a gazdasági válság előtt próbálta meg értékesíteni, akkor ez meghiúsult.

„Európa ereje abban rejlik, hogy összeköt minket a szabadság, a demokrácia és a kölcsönös tisztelet védelmének szükségéről szóló belső meggyőződés. Hogy hiszünk a tisztesség szabályaiban. Az egyéniben és a politikaiban is. Közösen felismerjük, hogy a jogállam és alapelveinek tisztelete érinthetetlen, és annak is kell maradnia. Csak így lehet olyan Európánk, amely teljeskörűen megvéd” – mondta Zuzana Čaputová köztársasági elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Ő az első szlovák államfő, aki részt vett ezen az eseményen.

Beszédében kiemelte, hogy olyan régióból érkezett, ahol jelenleg a lakosoknak jobb, mint eddig bármikor. „Ez azoknak a reformoknak az eredménye, amelyeket az utóbbi 30 évben véghezvittünk” – jelentette ki az államfő. Hozzátette, egyre gyakrabban hallja azt a kérdést, hogy a régió egyes államai az életszínvonal növekedésével, miért veszítenek a demokrácia strandardjaiból.

„Miért tudjuk védeni a gazdaságunkat, és miért nem tudjuk ugyanekkora hévvel védeni az értékeinket?”

– tette fel a kérdést Čaputová.

Szerinte ez azzal függhet össze, hogy az elmúlt 30 évben inkább technikai kérdésként tekintettünk a demokráciára. „Mintha elfelejtettük volna, hogy a demokrácia leginkább a szabadság eszméjéről, az igazságról, a toleranciáról és a szolidaritásról szól, amelyeket a jogállam védelmez – véli az államfő. – Az értékek államainak közössége vagyunk, amelynek ereje az értékek védelmének megértésétől és érvényesítésétől függ, valamint attól, tudunk-e ezek szerint eljárni a mindennapokban.” Mint mondja, ezeket az értékeket erős jogállamiság nélkül nem tudjuk megvédeni, ehhez azonban erős intézményekre, öntudatos polgárokra és felelősségteljes politikai vezetőkre van szükség. Szerinte ennek a felelősségnek három szintje van. Az első a szabályok formális beállítása: jó törvények elfogadása, amelyek garantálják az igazságosságot.

„A működő bíróságoknak két pilléren kell állniuk: egyik a függetlenség, másik a személyi felelősség. Ezeknek ki kell egészíteniük egymást, nem szabad egymás kárára válniuk”

– magyarázta Čaputová beszédében.

A politikai vezetők felelősségének második szintje a személyi vagy a morális. A jogállamiság védelme az államfő szerint megkívánja, hogy a vezetők ellen tudjanak állni a hatalom csábításának, és ezt a szabályok iránti tisztelet megerősítésével helyettesítsék.

A harmadik szint, amely az államfő számára a legfontosabb, a társadalmi. „A politikai vezetők felelőssége nem félni világos állásfoglalást adni a szélsőséges és radikális megnyilvánulásokra. Képesnek kell lenni kiállni a kisebbségekért, védeni és szolidaritást vállalni mindenkivel szemben, akiket ma a szélsőségesek támadnak. Nem megosztani. Összekötni” – mondta az elnök. Hozzátette, a környezetvédelemmel kapcsolatos tettekhez hasonlóan, a jogállamisággal összefüggő cselekedetek eredményei is a következő generációt érintik.